2 / 5.rész

HeyHeyHey!:D
Látom gyülekezünk!:)
Jól esnek a visszajelzések,bár nem lenne rossz ha még egy feliratkozóval gazdagodna a blog:)
Nem is mondok már semmit:)
Jó szórakozást! :3

Puszi manók
Sunshine:*

~~~~****~~~~

A buli kezd csitulni.
Kat és Bill jobban kijönnek egymással mint,gondoltam.Jelen pillanatban  olyan Mintha Kat le akarná nyelni Bill nyelvét,szóval..

-Lina.-jött oda Tom.-Beszélhetnénk?
Válaszolni se volt kedvem.
Megfogtam a csuklóját és magam után húztam a szobámba.
-Mit szeretnél?-néztem rá.Össze vagyok zavarodva.Mit akar tőlem?
-Az most nem lényeg!De muszáj vagyok elmondani!
Ránéztem.Fájt így látni.
-Lina.Mivel eleve lesmároltalak,így gondolom nem nehéz kitalálni mit érzek irántad.
Hát az biztos!
-Ebben egyet értünk!
Közelebb jött.
-Tudom hogy nem így kellett volna elmondanom,de ez van.Legalább el mertem mondani.-jött még közelebb,de én hátráltam.
-Figyelj!Nem arról van szó hogy hogy mondtad el!Hanem arról hogy ezt nem így kellett volna csinálnod!
-Mit?-nézett rám.-Hogy beléd szerettem?Szerinted ezt én akartam?Mert nem! De ez van..Többet érzek barátságnál és ezt már te is tudod!Az érzéseimen nem tudok, és nem is akarok változtatni.

Amint kimondta,már nem tudtam mit is kéne mondanom.Nem értem.Persze nem bánom mert ..én is ..hasonlóan érzek,de akkor se értem.
-Ha ma nem tettem volna meg,akkor holnap!Nem bántam meg!-lépett ismét közelebb.
-Ne haragudj de..össze vagyok zavarodva!-azzal jobbnak láttam kimenni,de előtte még visszafordultam az ajtóban.Hát szívszorító volt!

Kat szemszöge:

Itt smárolok Lináék házában Lina legjobb barátjával,aki nem mellékesen irtó cuki!
Tökéletes szülinapi buli!Igaz nem az én szülinapom,de ez most mellékes!
Mikor nagy nehezen el tudtam távolodni Billtől,egyből Linát kerestem.
Jelen pillanatban sehol nem találom,így csak egy helyen lehet!A szobájában!

Elindultam az ajtó felé,majd bekopogtam.
-Lina.Itt vagy?-nyitottam be .Tom ült az ágyon,teljesen magába volt fordulva.
-Nem.Nincs itt.-mondta teljesen halkan.
Bementem a szobába és magunkra zártam az ajtót.
-Szia.A nevem Kat, Lina legjobb barátnője vagyok.-kezdtem.
-Tudom-mosolygott keservesen.-Én meg már senkije se vagyok.
-Jajj már Tom!-mentem oda hozzá.-Mit csinált?
Elmosolyodott.
-Semmit.Pont ez az.-nézett rám.-Azt mondta össze van zavarodva.
Alina megint mit csináltál?!
-Figyu tesó.Nem vagyok az a  lelkizős fajta,de látom rajtad hogy szar!Elmondok valamit,de csak hogy jobb legyen!
-Ugyan mi tenné jobbá ezt a dolgot?
-Te is bejössz neki!
-Ugyan.Akkor nem csinálta volna ezt..-megint az a keserű mosoly.
-Figyelj!Alina nem egy olyan lány akit egyszer megcsókolsz és pikk-pakk a csajod lesz!
-Jajj már!Mintha nem tudnám!-fújta ki a levegőt.-Csak az a szar,hogy szeretem!
-Akkor meg mond el neki,de úgy hogy fel is fogja!
Rám mosolygott,majd megköszönte a lelkizést és már ott se volt.
Bill viszont ott volt.És én is..És bizony van egy vendég szoba is,aminek nyitva van az ajtaja...(a többit a fantáziátokra bízom  szerk.megj.)  

Alina szemszöge:

Behúzódtam egy sarokba,amiről tudtam hogy senki nem tud.Legszívesebben sírtam volna,de nem akartam elrontani mindent.
-Lina!-hallottam meg  a nevem.A hang  irányába fordultam,de csak a tömeget láttam.
Felálltam és elindultam arra,amerről a hangot hallottam.Egy idő után két szoros kart éreztem a derekamon.Megfordultam.Az a barna szem,az a tekintet...
-Szeretlek!-súgta a fülembe,majd egy puszit nyomott a nyakamra.
Kezemet végig vezettem nyakán,míg nem elért az arcához.Egy röpke perc,egy pillanat,és ajkunk összeforrt.